DebTech

Tech közösség Debrecenben

Álmodnak e az androidok elektronikus slágereket?

2017. augusztus 08. 14:32 - fehersolyom

Music Versus Tech

CAMPUS FESZTIVÁL official on egy rendhagyó DebTech Meetup keretében a technológiai fejlődés zeneiparra gyakorolt hatásairól beszélgettünk a Grungery - Sound of Seattle főszerkesztőjével, Pintér Mikivel. 

A beszélgetés során szóba került a letöltések mellett a hologrammos koncertek, a Compressorhead nevű robot-tribute zenekar, és az is, hogy az A.I.-k mennyire tudják majd kiváltani az embereket dalszerzés terén. Úgy tűnik, nem csak minket foglalkoztat ez a kérdés, hiszen hasonló kérdéseket boncolgat az IThon.info most megjelent, „Félnie kell Ed Sheeran-nek az IT-tól? „ című cikke is.

A technológia előrehaladása a 2000-es évek fordulója környékén indukált egy nagy változást a zeneiparban (letöltés VS fizikai hanghordozók), amely a mai napig tartó vitát és gazdasági feszültséget generál ezen a piacon.

A mai napig nem tudjuk például eldönteni, hogy Steve Jobs az iTunes elindításával romba döntötte, vagy megmentette e a zeneipart (a Metallicától a U2-ig számos világsztár foglalt már állást a kérdésben, pro-és kontra, de a mai napig nincs egységes konszenzus ebben az ügyben. )

steve_jobs_hell_froze_over_620px.png

És miközben egy lassan két évtizede fennálló jelenségen vitatkoznak a zeneipari szereplők, újabb és újabb technológiai fejlesztések jelennek meg, amelyek további veszélyeket, vagy ha úgy tetszik, változásokat fognak okozni a szórakoztatóiparban.

A többes szám nem véletlen: több tech-innováció lehetőségei egymással párhuzamosan jelennek meg az iparágban, és szemmel látható az a tendencia, hogy néhány éven belül óriási hatással bírnak majd a piac ezen szegmensében.  

Lássuk, melyek ezek:

  1. Hologram koncertek, halott rocksztárok

2Pac, Michael Jackson, Ronnie James Dio és a többiek

A 2012-es Coachella fesztiválon az 1996-ban elhunyt rapper, 2Pac adott koncertet még élő pályatársaival. A felvételen jól látszik, hogy a hologramm az hologramm, de ez volt az első olyan alkalom, amikor egy elhunyt sztárt „támasztottak fel” ilyen módon. Anyagilag kétségtelenül sikeres volt a dolog, de erkölcsi szempontból felvetődtek kérdések. Ennek ellenére a szórakoztatóipar felfedezte magának ezt a technológiát, és innentől nincs megállás.

2014-ben, öt évvel Michael Jackson halála után egy eredeti Jacko showt élvezhettek a 2014-es Billboard díjátadó résztvevői. Ezen a felvételen is kiszúrható a „turpisság”, de az is látható, hogy az első próbálkozáshoz képest sokat finomodott a technika. A kérdés, hogy mennyi idő a teljesen élethű hologram kifejlesztése? 

Napokkal ezelőtt pedig egy újabb áttörésnek lehettek tanúi a (metál)zene rajongói:

A halott pop- és rocksztárok hologramjai idáig csak rövid fellépéseket „vállaltak” egy-egy koncerten, vagy díjátadó ünnepségen. Az 444.hu értesülései szerint azonban az Eyellusion nevű cég vezetője, Jeff Pezutti a napokban bejelentette, hogy idén komplett turnéra küldik a 2010-ben meghalt rock- és metállegendát, a volt Rainbow- és Black Sabbath-tag Ronnie James Dio énekest. A hologram Dio egykori zenésztársainak vállalkozásával, a Dio's Disciples nevű élőemberes együttessel fog fellépni. (A hologram koncertenként 6-7 számban fog fellépni, szólónekesként és az élő kollégákkal duettezve is.) Arról nem is beszélve, hogy Japán leghíresebb popsztárja egy nem létező személy, Miku Hacune, aki hologram formájában létező kitalált személyként arénákat tölt meg...

Ezt figyelembe véve nem az a nagy kérdés, hogy mikor jön el egy újabb uralkodó zeneipari hóbort -robbanás, hanem , hogy mikor láthatunk már végre egy The Beatles, vagy egy Nirvana koncertet „eredeti” felállásban. 

  1. Robotzenekarok

Avagy rock-tribute az igazi Iron Manekkel

Egy 2013-tól napjainkig   sikeresen turnézó robotzenekar, a Compressorhead olyan rock klasszikusokat játszik, mint az AC/DC-től a TNT, a Motörheadtól az Ace Of Spades, vagy az Black Sabbath-tól az Iron Man. A debreceni National Instruments robotika szakértőitől kértünk véleményt, mivel a videókon kívül túl sok anyag nem lelhető fel a „produkcióról”. Az biztos, hogy nagyon speciális, sok szervo-motor összekapcsolásából álló hiperérzékeny hardver, és egy ezt támogató szoftver összekapcsolásával érhető el az eredmény, amely becslések szerint robotonként nagyjából 1.5.- 2 millió forintnak megfelelő összeg. Így gyors fejszámolással kikalkulálható, hogy egy feldolgozásokat játszó zenekar 6-8 millió forintos befektetéssel elindítható. Ha kiszámoljuk, hogy egy átlagos zenész mennyit költ hangszerekre, erősítőkre, zenetanárra, akkor nagyjából hasonló összeget kapunk. Így biztosra vehető, hogy ha ez a technológia szélesebb körben elterjed, akkor a tribute (vagyis feldolgozás), de még lehet a lagzis zenészek is jelentős piaci veszteségeket könyvelhet el majd a robotok kárára.

  1. Androidok és zenekar automatizálás

Ed Sheeran töbszörösei

Az IThon.info cikke fejtegette az alábbi -nagyon érdekfeszítő, és időszerű- kérdést: mi történik, ha Ed Sheerant (vagy bármelyik más híres zenészt) androidok helyettesítik, és így egy zenész akár a világ több pontján is koncertezhet ugyanabban az időben – ez pedig nyilván a bevételek exponenciális növekedését hozhatná magával. Ed a színpadon már ma is úgynevezett loop-olás segítségével élőben építi fel a saját harmóniáit, így egy technikai berendezés segítségével generál maga köré egy kisebb zenekart. Ez pedig már egy élőzenekaros felállás automatizálásának tekinthető valamilyen szinten. 

Tehát Ed Sheeran már egyszemélyben előidézi a zenészek technológiai munkanélküliségét. De menjünk egy picit tovább: ne legyenek illúzióink: mivel a zeneIPAR is ipar, és a bevételmaximalizálásra törekszik, biztos, hogy az android-technológia fejlődésével lesznek ilyen irányú próbálkozások. Persze az eredményekről csak évekkel később tudunk majd csak vitatkozni, de hogy egy ilyen irányú fejlesztés meg fog jelenni hamarosan a szórakoztató iparban, az biztosra vehető. 

  1. Mesterséges intelligenciák

Álmodnak e az A.I.-k elektronikus slágereket?

Helyettesítheti e egy mesterséges intelligencia azt az ihletett pillanatot, amit egy zenész érez egy-egy szerelmes, vagy keserédes dal megírásakor? Ez a kérdés már egy társ-iparágban egy éve felvetődött: 2016 nyarán jelent meg ugyanis egy Sunspring nevű sci-fi rövidfilm. A mű maga egy értelmezhetetlen összevisszaság, de az érdekessége, hogy a forgatókönnyvet egy magát Benjaminnak nevező A.I. írta.

És egy érdekesség a végére: a film zenéjét is Benjamin írta, 30 000 popszám betáplálása és elemzése után. Ez utóbbi viszont nem nagyon különbözik a ma megszokott filmzenéktől. Ez pedig előrevetíthet bizonyos dolgokat…

 

Kiss UtolsóCsillagharcos Ákos

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://debtech.blog.hu/api/trackback/id/tr6012728042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása