December 14.-én érkezik a DebTech Podcast #5 , AI témában. 

Lázár József,a  Startup Campus debreceni community managere most a cikkhez háttéranyagot szolgáltatva leírta, hogy is áll jelenleg a mestreséges intelligencia kutatás napjainkban. 

Az ezredfordulón sokan hatalmas reményeket fűztek a mesterséges intelligenciához és robotokhoz ( elég a sötét tónusú  sci-fik mozikra gondolnunk) és az elmúlt évtizedekben óriási összegeket fordítottak kutatásra és fejlesztésre, sajnos manapság sem tartunk ott, hogy egy valóban értelmes és emberi gépet hozhassunk létre.

Bár az 1990-es években komoly eredményeket ért el az MI (például megverte a sakknagymestert), de tudományos szempontból ez mégsem volt akkora eredmény, hiszen csak el kellett végeznie pár számítást és egy nagyobb adatbázisban kellett kutakodnia. Látható tehát, hogy egy nagyon behatárolt és szabályszerű dolog volt az egész, tehát véletlenül sem beszélhetünk arról, hogy a gép gondolkodott.

Dr. Steve Pinker-t idézve:

"Nagyon sokat fizetnék egy robotért, amely eltenné edényeket vagy elintézne bizonyos egyszerű feladatokat, de hiába, mert az erre képes robot megépítéséhez szükséges apró problémák, például a tárgyfelismerés, a világgal kapcsolatos észszerű gondolkozás vagy a kezek és lábak irányítása még mind megoldatlanok."

A mesterséges intelligencia területén érdemi áttörésről csak az elmúlt évtizedben beszélhetünk. Ez elsősorban a nagyvállalatok (és persze startupok) kutatásainak és munkájának köszönhető. Olyan óriások, mint a Google vagy a Microsoft komoly összegeket fektettek már MI kutatásokba, de számos feltörekvő cég is van, akik újabb áttöréseket hozhatnak. Fontos szempont az is, hogy a számítási kapacitás technológiája olyan szinten fejlődött és megnövekedett, hogy eddig elképzelhetetlen mennyiségű adat tárolására és feldolgozására képes.

Egy biztos: a mesterséges intelligencia vezérelt robotokra még sokáig kell várnunk, de ez nem jelenti azt, hogy az MI ne lenne már ma is a hétköznapjaink része. Gondoljunk csak az okostelefonokra, internetes keresőprogramokra, hangfelismerő programokra vagy csak az egyszerű mobilalkalmazásokra, mint amilyen a debreceni székhelyű InSimu által fejlesztett mobilapp. Az InSimu Patient orvostanhallgatóknak és a kezdő orvosoknak szóló (MI-t használó) oktatási applikáció. A diagnózisok felállításához nyújt gyakorlási lehetőséget.

A tudósok és szakértők többsége tehát úgy gondolja, hogy a robotapokalipszisre kicsi az esély és a jövőt inkább az ember-gép szintézise fogja jellemezni. Mivel a jelenlegi legfejlettebb (MI vezérelt) gépek/eszközök sem rendelkeznek emberi érzelmekkel és kreativitással, de sokkal nagyobb mennyiségű adat feldolgozására képesek, mint mi, ezért az ember-gép integráció egy járható út lehet.

Napjainkra a techóriások mellett számos ’’kisebb’’ induló cég (startup) és nonprofit szervezet is komoly kutatásokat folytat az emberi tudat és a mesterséges intelligencia összehangolása érdekében. Elég, ha csak az Elon Musk által finanszírozott Neuralinkre gondolunk. A Neuralink ultravékony szálakat ültet az agyba és a páciens ezeken keresztül a gondolataival képes irányítani a csatlakoztatott számítógépet.

A fentiekből tehát jól látszik, hogy a jövőben, jelentős áttörések jöhetnek az MI területén és komoly hatással lehetnek mind a gazdaságra, mind az emberi társadalomra. Az, hogy ez a hatás pozitív vagy negatív lesz csak a technológiát birtokló szervezetek hozzáállásán és persze jóindulatán múlik.