Debrecen a többi vidéki városhoz képest fejlett startup ökoszisztémával rendelkezik, és ezzel akarva akaratlanul inspirál másokat. Szabó Krisztiánnal, az INPUT program koordinátorával interjúztunk beszélgettünk a debreceni Víztoronykertben.
Szó esett arról, hogy milyen lehetőségei vannak ma egy vidéki startupnak, érdemes e belevágni a vidéki ökoszisztéma fejlesztésbe, milyen változások zajlottak az elmúlt 15 évben az informatika piacon, hogy Debrecen miben inspirál és mit tanulhat másoktól, mire jó egy Forbes magazinos infografika, és a Szupercsapat Rosszfiúja is szóba került. Hogy hogy kapcsolódik ő ide? Olvass tovább:
Mielőtt belekezdünk, röviden mutatkoznál? Ki vagy, mivel foglalkozol, és hogyan csöppentél a „startup life”-ba?
Szabó Krisztián vagyok. Győrben élek 18 éves korom óta, majdnem 20 éve. Főiskolára mentem oda, informatikusnak. Az egyetem egy olyan közeget adott, hogy ezt a startup vonalat erősítette. A korábbi évfolyamtársaim ma már mind informatikai cégek vezetői, szakértői, alapítói, tulajdonosai. Sokan közülük már nem is Győrben élnek, hanem Budapesten, más európai nagyvárosokban, néhányan Amerikában. Az Audiban kezdtem a pályafutásomat, mivel azt hittem, hogy Győr=Audi, és aki oda bekerül, az onnan megy nyugdíjba. Ott írtam a diplomamunkámat. Az volt a témám, hogy a sok papírmunkát hogy lehet online felületre automatizált formában áttenni. A környezetvédelem extrém fontos volt akkoriban. De ezeket a munkaügyi dokumentumokat azóta is papíron vezetik...Abban az évben vezették be az SAP-t. Annyira hittem benne, hogy azt gondoltam, hogy az egész Audiban ezt fogják használni, és hogy nagyon betörök ebbe az érába. Végül fél évet voltam ott, de más volt a lehetőség és a munkamorál, mint amit én gondoltam, úgyhogy más lehetőség után néztem. Elhelyezkedtem egy totál fiatal céghez, akik az első magyar internetkávézót is nyitották. Innentől számítom igazából a pályafutásomat. Webbel kezdtem foglalkozni. PHP, HTML, 6 év, 150 weboldal ment át kezeim alatt. Fiatalos lendületes „őrült” banda volt, azt gondoltuk, hogy miénk a világ. De akkor is volt egy generációváltás, megjelentek azok a fiatal egyetemisták, akik iskola mellett meg tudták csinálni azt amit mi, már nem volt annyira nagy szám, hogy valaki ért a webhez, meg a honlapokhoz. Ezért komolyabb informatikai rendszereket kezdtünk el fejleszteni, portálrendszerek, vállalatirányítási rendszerek, hasonlók. Ez teljesen más piac volt: egy weblapnál kimész, felméred az igényt, megcsinálod pár hét alatt, leadod, két hét alatt kifizetnek és kész. Egy vállalatirányítási rendszer viszont nem ilyen. Egy évig fejleszted, folyamatosan supportálni kell, nehézkes az átadás, nehézkes a kifizetés. Egy vállalatirányítási rendszert fejlesztő IT cég, olyan sok tudást megkap a megrendelő cégről és annyi mindent meg tud, hogy folyamatosan tud tippeket adni a fejlesztésekre, ami extra profitot termel a megrendelőknek. De pont ezért nem egyszerű történet, ez nem volt egy zökkenőmentes időszak. Akkor váltottam céget, elmentem a SzintezisNet Kft. -hez, az egyik projektemmel. Ez a mai napig működik, én supportálom, egy 200+ fős fémipari cég vállalatirányítási rendszere, amit 80%-ban én írtam, ez a saját „IT gyermekem”. Ahogy a web elején is be tudtam kapcsolódni, itt is megérintett az új idők szele: a tulajdonos egy amerikai-magyar srác, aki azt mondta, hogy ezzel az Androiddal még lesz valami. Bevallom őszintén, akkor azt sem tudtam, miről beszél, azt hittem valami robotokról van szó. Beleástuk magunkat, bevontunk pár agilis egyetemista srácot, és én lettem a mobil fejlesztő csapat vezetője. A mobilfejelsztés is trend ma már, de eddig nekem 70 átadott mobilprojekt fordult meg a kezem alatt, Jamaicatól Franciaországig mindenhová dolgoztunk bérfejlesztésben. Most már megint új szelek fújnak, visszajött a web (Javascript), majd mindenki ott prototipizál. Ebben az időszakban viszont nagyon sokat jártam konferenciákra. Van egy falam otthon, ahová a passok, badgek fel vannak akasztva. Az olyan, mint a Szupercsapatban az a csávó…hogy is hívják?
Rosszfiúnak hívják…
Ja, szóval olyan, hogy már lehúzná a sok nyaklánc a nyakamat. A Mobile World Congress Barcelona. Akkora esemény lett, megjelent az Apple, a Samsung, a HTC, és akkora standokat húztak fel, mint, másnak az irodája. több millió dolláros kitelepülésekkel próbálták kiaknázni az esemény marketing lehetőségeit. Kitalálták a szervezők, hogy lesz egy Connecting Startups rendezvényhelyszín, ahol ki vannak tiltva a nagyok, csak a mobilvilág emberei networkingeznek. Amikor kimentünk oda, nagyon jól sikerült, négy üzlet is jött onnan, és azóta is folyamatosan járok, és nagyon értékes kapcsolatrendszert lehet ott felépíteni.
De el kellett gondolkoznom azon, hogy miért kell elutaznom Barcelonába azért, hogy ilyen típusú emberekkel beszélgessek. Kár, hogy Győrben nincs tere annak, hogy ezek az emberek találkozzanak egymással. Egyszer ültem Tihanyban a feleségemmel, nézegettük a hajókat, és azon gondolkoztam, hogy mit csinálnék szívesen. Arra jöttem rá , hogy pont azzal akarok foglalkozni, amit az INPUT program kiírásában nem sokkal később láttam.
Magyarul startup ökoszisztémát akarsz fejleszteni?
Pontosabban: a helyi lehetőségeket felemelni, IKT témában, pókhálót csinálsz, amiben összekötsz mindenkit mindenkivel önzetlenül, és így teszel is valamit az országért. Benne van 13-14 év tapasztalat, ismered a helyieket, van nemzetközi adoptálható példa. Nagyon ígéretesnek tűntek az INPUT kiírásai. A nemes eszmével azonnal tudtam azonosulni, egyből ez jutott eszembe: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”. Inspirálni másokat és helyben alkotni. Győrben ma olyan életszínvonal van, és olyan lehetőségek, hogy mindenki tud dolgozni, aki akar, majdnem zéró a munkanélküliség.
Új típusú lehetőséget látok a startup ökoszisztéma építésben, beszélgettem is sok helyi IT cég vezetőjével és mindegyik üdvözli a kezdeményezést.
Persze a szakmaiság ettől még fontos az életemben. Továbbra is segítek a Szintézis-Netnél, pl.: „IT gyermekem” felnevelésében ;), ami már olyan korszakba ért, hogy a nagy multik SAP-jával kell összekötni, de most a fókusz inkább az új nemzetközi ügyfeleken van.
Az INPUT programmal elindítottuk a Legyen Győrben Startup Élet! kezdeményezést. Minden szálat meg akarok mozgatni, hogy beinduljon a dolog...
Itt álljunk meg egy picit: te mondtad egyszer, hogy Debrecenben azért van olyan kiterjedt startup élet, mert mindentől messze van, és meg kellett oldani helyben a dolgokat. Győrben viszont más a helyzet, hiszen Bécs és Budapest is elérhető egy óra alatt. Ez az ottani dolgokat hogyan befolyásolja majd szerinted?
Igen Győrnek pont ez lesz a nehézsége. Én nagyon szeretek Debrecenbe jönni, sokat járok ide, a feleségem ugyanis innen származik és imádom a várost. Itt tényleg minden van. Ha itt nincs meg valami, akkor sem fognak felutazni Pestre, hogy valami történjen. Debrecen rá volt kényszerülve arra, hogy itt legyen minden. Győrben például sokáig 50 méteres úszómedence sem volt, mert úgy voltak vele, hogy van Székesfehérváron, Budapesten is. Győrben nagyon sok dolgot azért nem valósítottak meg, mert mindent meg lehet oldani egy óra autózással. Gondold el, hogy bármelyik pesti színház előadására el tudsz menni egy óra alatt. Győrben jólét van, de nagyon sokan ingáznak Bécsbe vagy Budapestre, sokan csak hazajárnak, vagy átutazóban vannak a városban. Alternatív színház, alternatív mozi, táncegyesületek, sportegyesületek kicsit nehezebben alakultak ki nálunk. Az egyik tanár ismerősöm szokta mondani, aki sokat utazik a munkája miatt, hogy Győr olyan, mintha nem is Magyarország lenne. Nagy a jólét, de ezért az a nehézsége, ám Debrecenben kisebb az alternatíva. Ha csinálsz egy jó rendezvénysorozatot, biztos megtalálod azt a lakossági réteget, akit ez megszólót. Győrben viszont nagyon közel van Pest, Bécs, bárki elindulhat a szélrózsa minden irányába. A tehetősebbek például nem járnak színházba a városban, a fővárost választják helyette.
Ennek ellenére te belevágtál a startup ökoszisztéma fejlesztésébe. Egyrészt mert mint mondtad, volt egy belső indíttatásod, másrészt ez gyakorlatilag az INPUT programban a „munkaköri leírásod” -ban is szerepel. Volt eddig két meetup amit szerveztél. Előtte Győrben nem volt ilyen jellegű megmozdulás. Összefoglalnád a tapasztalatokat?
Igazából nem akartam pofára esni, így az első alkalom előtt minden helyi szereplővel leültem beszélgetni. Annyira jó ötletnek tartotta mindenki-velem együtt- hogy biztos voltam benne, hogy a minimum létszámot bőven meg fogjuk haladni. Egy 50 fős teremben szerveztük az eseményt, 25 fő minimummal lettem volna elégedett. De 62-en voltunk, pótszékeket kellett berakni. Az volt a mottó, hogy „legyen Győrben startup élet”. Nagyon jó érzés volt az összefogás, ami a rendezvény mellett kialakult: a designt az egyik helyi cég magára vállalta, a rendezvényszervező motort ideadta egy másik cég. Egyik infós cég, akik az 50 leggyorsabban növekvő európai cég egyik vezetője tartott előadást. Hazajött a Réti Virág – a Cabsolutely alapítója - Amerikából. Hazajött a Páti Diána – Startups.be - Belgiumból. Én ezeknek az embereknek elmondtam a saját víziómat, és azt mondták, hogy ez kell, és mellém álltak, segítettek. Előadtak, design volt, catering volt, terem volt. A közösség mellé állt a kezdeményezésnek. Egy helyi sikervárományos startupper is előadott. Ha nem lett volna meg ezek után a kívánt nézőszám, akkor azt mondtam volna, hogy kezdjünk el szemléletet formálni, középintézményeket, egyetemeket megkeresni. De az ellenkezője lett. A rendezvény végén egy panelbeszélgetés volt, és annyira aktívan kérdezett a közönség, hogy egy idő után le kellett állítanom a dolgot, túlhaladtuk az időkeretet.
Másnap elkezdtek jönni a telefonok, emailek, köszönömök. Én azóta flow élményben vagyok: olyan ütős arcok vannak Győrben, akiket eddig nem is láttam. Úgy voltam, hogy nem kell ezzel várni, hiába a nyári uborkaszezon, kell egy másik is. A második alkalom egy startup találkozó volt. Itt is volt egy minimum elvárásom: 10 startupot hívtam meg, de 27 ember jött el - ennyien kényelmesen elfértünk a helyi co-working irodában, a MELÓban. (ami szerintem hazai viszonylatban az egyik legjobban felszerelt co working place). Sok felajánlás érkezett, szakértők, szakemberek, a helyi BNI helyi régióvezetője pitch tréninget ajánlott fel, ezt is betettük egy csavarként a programba, de a helyi Új Nemzedék is bekapcsolódott a programba. Felszabadult, oldott légkörben ment a networking, nagyon sokáig, az iroda zárásáig ott voltunk, utána még máshol folytattuk. A legelső alkalom előtt - és az eseményen is - elmondtam, hogy én miért csinálom ezt. Ez szerintem sokat számít, ez egyfajta hitelességet ad a dolognak. Sok helyi céget az egyetemisták ugródeszkának szánják, hogy 2-3 év tapasztalat után a világ bármelyik pontjára elmehessenek amúgy. Kb. eddig látnak el, de mivel én 15 éve vagyok a szakmában. én már azokat az arcokat is látom, akik végig járták ezt az utat, és visszatérnének. Győr van annyira jó hely, hogy mindent meg tudj ott csinálni: van annyira nagy, hogy bármit megcsinálj, de nem annyira kicsi, hogy elsikkadjanak a dolgok. Nekem az a célom, hogy ha a fiaim felnőnek, akkor ne azt mondják, hogy „Elmegyek, mert Győr egy nihil.” Menjenek el persze akárhova, ha akarnak, de ne azért mert máshol vannak lehetőségek, hanem azért, hogy kipróbálják magukat. Be akarom bizonyítani, hogy Győr is lehet olyan jó hely, és adhat olyan lehetőségeket, mint bármilyen más hely a világon. Sok győri sikerpélda van, aki nem ment el Budapestre, vagy más országba. Őket meg is hívom a rendezvényeinkre. Minden ott van kezedben az online fórumokon keresztül. Ma könnyebb elindítani egy vállalkozást bárhol a világon, mint 20 évvel ezelőtt a Szilicium-völgyben. Persze az más kérdés, hogy ha van egy célpiacod, akkor ott is jelen kell lenni valamilyen szinten, de a gyökereket nem kell eldobni. A hosszú távú jövőkép miatt csinálom ezt az egészet.
Ez egyébként sok helyen így van. A magyar fiatalok sok esetben 1-2 évet dolgoznak helyi vagy budapesti cégeknél, aztán irány külföld.
Igen, de a pálya vége más, van egy nagyon jó sztorim erről, a napokban történt. Épp egy budapesti eseményről vonatoztam hazafelé, mikor egy srác ült velem szemben, aki programozott valamit. Mondta, hogy ő is győri, elkezdtünk beszélgetni. Mondta, hogy Budapesten dolgozik, Győrben lakik, sokat ingázik, de nagyon unja. Elkértem az önéletrajzát, egy nap múlva felhívta egy helyi szoftvercég HR-ese, egy hét múlva már otthon, Győrben dolgozott. Azóta is hiteltelenkednek a győriek ezen, az egyik HR-es azt mondta, hogy most már a vasútállomáson fog toborozni. A hazai kisebb városok – megyeszékhelyek - hosszú távú jövőképe erős, még ha ez nem is látszik mindig rövidtávon. Egy tök jó életszínvonalat lehet elérni. Én például családos ember vagyok, nekem fontos az, hogy el tudom vinni a gyerekeket az iskolába, tudok enni egy fagyit a munkából hazafelé menet, és hogy biciklivel elérek mindent.
Sokat beszélgettünk korábban Debrecenről, a helyi ökoszisztémáról. Ti ezekből Győrben mit, hogyan tudtok használni, jelent e ez inspirációt vagy kapaszkodót, vagy bármit?
Nagyon jó kérdés. Fontos megemlíteni, hogy olyan példa, ami követhető lenne Győrben, kevés van. Eddig helyben egy hasonló esemény volt, a GyőrDevUp. Ez egy szakmai rendezvény, önképzés a célja. A mobil csapat vezetői korszakomban számos budapesti és külföldi eseményen, meetupon jártam, ott jól el lehetett lesni azt, hogy hogyan építenek fel egy ilyen találkozót. Amikor összeállítottam az első eseményt szakmailag, akkor egyrészt fel tudtalak hívni téged, másrészt a debreceni startup életről van egy nagyon jó cikk a forbes.hu oldalán Jászberényi Attilla tollából, hogy hogyan indult el ez az egész, milyen szereplők vannak stb. Van a cikkben egy nagyon jó infografika is a különféle szereplőkről. Mit mond ez egy olyan embernek, aki máshonnan jön ide? Azt, hogy itt nem egy-két, hanem legalább 20 szereplő van. És ha Debrecenben van 20 ökoszisztéma szereplő, akkor Győrben nehogy már ne legyen legalább 2-3. Belenéztem, hogy mik vannak, és azt látom, hogy itt az egyes események már tematikusan, egy-egy részterületet kiemelve, specializálva működnek. Rájöttem, hogy majdnem mindenhol egy coworking közeli dolog tud sikeres lenni. De az is érdekes, hogy különböző területen dolgozó embereket hoz össze egy Buisness & Beer, ami szinten itt volt Debrecenben először. Én a második győri találkozó után éreztem, hogy szervezhetek bármilyen képzést vagy tréninget, de mindennél többet ér, ha el tudjuk érni azt a különféle szereplőknél, hogy beszélgessenek egy asztal mellett.
Ennek olyan eredményei vannak, hogy például egy helyi csapatnak elmeséltem a Hiventures befektetés menetét, majd megadtam neki a te elérhetőségedet, illetve a Nagy Nándiét, (Xponential Co-Working, OneMinOrder) mert tudtam, hogy nekik már van tapasztalatuk ebben. És a vége az lett, hogy sikeresen szerepeltek a befektetési tárgyaláson. Debrecenben több vállalkozás is példát mutat abban, hogy vidékről is meg lehet csinálni, nem csak Budapestről. Arra is van jó minta, hogy ha több szereplő összefog, akkor mi sül ki belőle. De a rendezvények tematikái, típusai is jó példák önmagukban. Én ezeket jól tudom használni. És persze tudunk beszélni, hogy mi hogyan történt, így sok pofont el lehet kerülni.
Fordítsuk meg a kérdést: mi az amit mi debreceniek tudunk Győrtől tanulni?
Sok mindent, ez meggyőződésem. Mondjuk sem a Forbes cikk, sem a helyi szereplők nem mondják, hogy mi az, ami hiányzik.
Nekem az a „gyanúm”, hogy a győri informatikai cégek sokkal hamarabb kezdenek el, és sokkal nagyobb mértékben jellemző rájuk a külföldre való dolgozás. A piaci jelenlétüket sokkal jobban áthatja a nemzetközi piac.
Ez így van. Győrben nagyon gyorsan találsz olyan embert, aki a nemzetközi piacról él. Debrecenben azt lehet a győriektől megtanulni, hogy hogyan használja ki azt, hogy több országhatár közel van. Debrecenben veszély lehet az, hogy belterjessé válik az ökoszisztéma. Ez Győrben elképzelhetetlen, hiszen folyamatosan érik a várost külső ingerek. A nemzetköziség kapcsán érdekes lehet, hogy már az első startup eseményre, amerikai és belga tapasztalattal rendelkező startup szakértőket lehetett hívni. Ilyen kapcsolatokat könnyű behúzni.
Mondjuk itt sok a betelepülő multicég, és van nemzetközi reptér is, de valóban veszélyes lehet , ha belterjessé válik az ökoszisztéma. Most épp elindítottunk egy szálat, ahol egy debreceni kisvállalkozás számára keresünk nyugati értékesítő felületeket. Ilyen módszerekkel szorosabbra fűzhető a két város, vagy a kelet-nyugati országrészek kapcsolata?
Persze. Kelet Magyarországon megvannak az ötletek, illetve, a kérdés, hogy miből lehet élni. Győrben viszont könnyebb validálni a dolgokat, mert egyszerűen többet költenek az emberek. Szerintem nagyon sok debreceni startupnak lehet győri értékesítési felülete vagy kapcsolódása. Győrben sok olyan startup van, amit itt a debreceniek már lezongoráztak. Ez egy hálózati energia, ha mi ezeket össze tudjuk kapcsolni, tudják egymást segíteni a startupok. Ami még fontos, hogy látva a debreceni infografikát, ha csak a neveit nézem a helyi szereplőknek, egyfajta hiteltelenség van bennem, hogy ennyi szereplő van, ennyi specializált dolog van itt. Mi kellhet ahhoz, hogy egy minden érdektől független startup élet legyen? De te nyugtattál meg ebben, hogy egy tömörülés indult Debrecenben is, és abból nőtte ki magát a többi dolog.
Igen. Nálunk például korábban inkább az üzleti oldal volt erős, és most kezdtek megjelenni a fejlesztői fórumok, mint például a Developers of Debrecen. Nálatok viszont már van GyőrDevUp, ami mélyen szakmai rendezvény, és most kezdtek megjelenni az üzleti-és networking rendezvények.
Én azt mondom, hogy Debrecen egy olyan lehetőséget teremt meg a vidéki startup ökoszisztéma építésére törekvő embereknek, hogy van követendő példa, amihez más városok is nyúlhatnak módszertanként, inspirációként. A legutóbbi debreceni látogatásom gyakorlatilag egy tanulmányút volt. Visszafelé nézve pedig jöhetnek a debreceni startupok, akiknek szüksége van nemzetközi tapasztalatra, kapcsolatra, várjuk kérdések..:D. Nagyon jó hálózat ez, az Inputtal 12 városban vagyunk jelen, amit szuperül ki lehet aknázni a későbbiekben. Számos elbújt ötletgazda kerül így elő, tudjuk egymáshoz irányítani őket, így kevésbé kallódnak el.
