Az űrkorszakban csak az Apollo programra 20 milliárd dollárt költött az USA kormánya. Ez mai árfolyamon számolva 180 milliárd dollár, az akkori amerikai nemzeti össztermék több, mint 1%-a. 

A projektben 400.000 ember dolgozott, a Holdra szállást pedig több, mint 600 millió ember nézte a TV-ben- ez a mai napig a legtöbbet nézett televíziós közvetítés. 

Természetesen sokan vannak, akik a világ legnagyobb összeesküvés elméletét látják a dologban, és váltig állítják, hogy a Neil Armstrongék nem is voltak a Holdon, és az egészet egy hollywoodi studióban vették fel, Stanley Kubrick vezényletével. (Magyarországon a lakosság 16%-a nem hisz a Holra szállásban, Oroszországban ez az arány közel 30%). Az igazi hollywoodi mozi azonban a témában mégiscsak az Első Ember, amit mindenkinek ajánlok. 

A mai Silicon Valley meghatározó cégei nem nőhettek volna akkorára, ha nem válnak akkor NASA beszállítóvá. 

Kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy az egész innovációs robbanást, és a #startup ökoszisztéma kiépülését a szovjet-amerikai űrháború indukálta. 

Ez mindez csak néhány érdekes adat az idén 50 éves Holdra szállás kapcsán. 

Mi, a DebTech közösség tagjai úgy gondoltuk, érdemes feleleveníteni, hogy mérnöki , Informatikai , és társadalmi vonatkozásban mit hozott az űrkutatás hőkorszaka az emberiségnek. 

Ezért szombaton délután 16.00 órakor egy podcast keretében beszélgetünk majd erről. A podcast élesedése ITT várható. Kik lesznek a mikrofon mögött? 

Tassi Viktor, IT szakember, a DebTech visszatérő előadója, aki az informatika szempontjából segíti az Apollo program megértését. 

Barabás Botond, a Continental munkatársa, ménök-informatikus, aki a mérnöki szempontokat veszi figyelembe

Töviskes Imre, a DebTech és a CSR Debrecen szervezője, aki a társadalmi kérdésekbe ásta bele magát

Kiss Ákos, a DebTech szervezője, az INPUT program startup koordinátora (és jelen írás szerzője) az "egyéb érdekességek" felelőse. 

Mindenkit várunk az éterben szombat délután 16.00 -kor.