Idén harmadik alkalommal került megrendezésre a győri StartITUP közösség technológiai ötletversenye, az Ideathon. A "korszellemnek" és az egészségügyi előírásoknak megfelelően az esemény ezennel online zajlott. 

A DebTech Podcast csapata (Kiss Ákos, Barabás Botond, Tassi Viktor és Töviskes Imre) egy hirtelen ötlettől vezérelve idén egy startup csapatként vett részt az eseményen- hiszen nem árt néha, ha nem csak szervezkedünk, vagy mentorkodunk, hanem felvesszük az ötletgazda sapkát is, hogy ne felejtsük el, honnan indultunk. A csapatként indulásunk másik indoka az volt, hogy 100%-ban online eseményen eddig még csak egy fő volt jelen részünkről, így azt gondoltuk, hogy ilyen irányú tapasztalat sem árt a portfólióban. Így utólag nem bántuk meg - bár, töredelmesen bevallva, elég fárasztó dolog egyszerre jelen lenni legalább 5-6 online platformon napokon keresztül. 

Az Ideathon 3.0 - Powered By Telenor szervezői mindent megtettek azért, hogy a részt vevők intenzíven együtt legyenek, annak ellenére, hogy fizikailag messze voltak egymástól. 

Ennek a virtuális együttlét élménynek az elérésére pedig számos technikai megoldást alkalmaztak, lássuk, mik voltak ezek: 

1. Az eseményre való regisztrációt a győri Ticketninja csapata biztosította - ők már egy előrébb járó startup. A jelentkezési felület egyszerű, átlátható, jól kezelhető és designos volt. Az eseménybe való bevonásuk pedig jó példa volt arra, hogy egy vidéki ökoszisztéma hogyan tudja helyzetbe hozni a saját lokális szereplőit egy ilyen nagyszabású event kapcsán. 

2. Discord: az esemény november 13.-án, pénteken kezdődött , de ez szerencsére semmilyen szerencsétlenséget nem vonzott magával. Egykori szerepjátékosként , sok évvel ezelőtt ismerkedtem meg ezzel a platformmal. Azt gondoltam, hogy a roleplaying közösség saját magának fejlesztett eszköze megmarad majd ebben a szubkúltúrális körben. De nem, 2020-ban, a Covid járvány miatt ez egy széles körben elterjedt eszköz lett. Az Ideathon 3.0 résztvevői ide "érkeztek meg", ahol különböző channeleken megkapták a generál infókat, volt lehetőség "kávézásra" és a csapatok is itt kapták meg a saját szobáikat. Itt jegyezném meg, hogy a mentorokhoz időpont foglalást indító ötletazdák a foglalt slotot email naptár bejegyzésben is automatikusan megkapták, így még véletlenül sem tudott az ember lemaradni ezekről a "személyes" találkozókról. 

3. Zoom: gondolom , ez már senkinek sem ismeretlen napjainkban, hiszen a pandemiának köszönhetően az egyik legsikeresebb videómegosztó alkalmazás lett 2020-ban. A platform által nyújtott lehetőségeket a szervezők maximálisan, és funkciónak megfelelően kihasználták: a webinarium, a meeting, a kiscsoportos munkához és mentoráláshoz pedig a brekout room egyaránt felhasználásra került. 

4. Virbela: ebben a virtuális térben volt lehetősége egy saját avatárral részt venni a "virtuális buliban". Volt olyan részt vevő, aki elmesélte, hogy ebben a formában ünnepelte a születésnapját a karantén időszakban. Amikor a péntek éjszakába "belemetek" a résztvevők, akkor kipróbálhatták a virtuális bel-és kültér élményeit, a házibuli hangulattól a privát beszélgetéseken át a motorcsónakozásig minden belefért....

5. MIRO: ez az alkalmazás gyakorlatilag egy óriási online flip chart. Itt zajlott a csapatmunka és a prototipizálás. Nem egy könnyen kezelhető felület, de egyre elterjedtebb a világon, így valószínű, hogy a feedbackeknek köszönhetően javulni fog a user experience, és egyre többen használják majd ezt a megoldást. 

6. Facebook Live Pitchverseny: ez az záróesemény nagyban idézte az offline világot, egyedül a tapsvihar hiányzott a dologból...ezt külön ITT lehet visszanézni. A Facebookot, mint technikai megoldást nem mutatnám be, hiszen ez gyakorlatilag már #oldschool kategória. 

7. A jó öreg telefon: biztos ami biztos, a szervezők még a telefonszámokat is elkérték, így megelőzve azt, hogy valaki "eltünjön" az online térben, és ne érjen oda "valahová". 

Remek, tapasztalatokban gazdag és profin megszervezett esemény volt ez, amely egy széles körű összefogással valósulhatott meg. A már említett StartITUP és a főszponzor Telenor mellett az INPUT -program, a Széchenyi Egyetem, és a helyi iparkamara is kivette a részét a munkából. 

Techie létünkre csak kapkodtuk a fejünket, hogy mennyire intenzív digitális élményben volt részünk, köszönjük, hogy ott lehettünk. 

Példa nélküli ötletverseny volt sok szempontból, de azért reméljük, hogy 2021-ben személyesen vehetünk részt majd a győri Ideathonon, ahogy azt tettük 2018-ban, és 2019-ben is. 

A legutóbbi podcastben kiterjesztettük a valóság határait: ellátogattunk a VR Port studiójába, és a vezető Zakar Ferenc bevonásával a kiterjesztett-és virtuális valóság technológiákról beszélgettünk. 

Az adást ITT éritek el. 

Máj Szabolcs, a GoodGrind.Tech munkatársának vendégcikke a DebTech blogon. 

Ha szoktál tech blogokat vagy startup híreket olvasni akkor az az érzésed lehet, hogy már a csapból is a gépi tanulás (ML) és a mesterséges intelligencia (AI) folyik. Melyek azok a kulcspontok, amelyek mindig felbukkannak az ezt atglaló cikkekben? 

Robotok kétkezi munkát végeznek helyettünk (ezt jól szemlélteti az alábbi videó): 

A kocsi hazavisz a házadig: 

Chatbottal beszélgetsz ügyfélszolgálat helyett

Algoritmusok tizedmásodperc alatt eldöntik, hogy milyen biztosításra vagyunk jogosultak. Ezekről a témákról korábbi podcast adásunkat ITT éritek el. 

Mikor egy algoritmus percek vagy másodpercek alatt elvégez olyan munkát ami egy embernek órákba vagy napokba telik akkor nem kérdés, hogy valami hasznossal van dolgunk. Felcsillannak a szemek, a kliensek pénztárcája kinyílik, a befektetők meglengetik a pénzeszsákot. A gépi tanulás és mesterséges intelligencia megjelenése hasonlít a gőzgépek megjelenésére a 18. században. A repetitív, alacsony komplexitást igénylő feladatokat elvégző emberi munkaerő fokozatosan háttérbe szorul, helyét az algoritmusok veszik át. Annak idején ez indította be az ipari forradalmat ami megreformálta az egész világot.

Az ipari forradalom az automatizálás 0. szintjéről az 1. szintre vitte az emberiséget. Akkor a gépek a repetitív, szimpla fizikai munkát váltották fel. Az ML/AI most a következő szint, hiszen nem a fizikai hanem a kognitív képességeket igénylő munkát váltja fel. A problémakörök azonban nagyon szerteágazóak és sok esetben egyáltalán nem tekinthetőek szimplának.

Ha nem ismered akkor fekete mágiának tűnhet a legegyszerűbb MI alapú megoldás is. Mi kell ahhoz, hogy a fekete mágiáról lerántsuk a leplet és kicsit benézzünk a motorháztető alá? 

Mi a GoodGrindnál szeretjük az izgalmas kihívásokat és az érdekes témákat. Az alábbi videóban szeretnénk bemutatni, hogy miként lehet egy egyszerű problémára az adatok összegyűjtésével és egy kis ML-gel választ adni. A videó nem csak az ML és AI témákba megy bele, hanem bemutatja az egész projekt kezdetétől a konklúzióig a lépéseket: 

1. Probléma definiálása
2. Adatok gyűjtése
3. Adatok tisztítása
4. Adatok feltárása, információ kinyerése
5. Predikciós model elkészítése & tesztelés
6. Kész algoritmus (vagy vissza egy korábbi pontra, amíg nem jutsz el egy kielégítő megoldásig)

 Kis technikai háttér:

• JavaScript programnyelv
• Webcrawlerrel adatgyűjtés
• Metabase az adatok feltárásához
• Python ML library az ML model elkészítéséhez és predikcióhoz

Az előadást Sram Norbert, a GoodGrind társalapítója és CTO-ja tartotta a budapesti BudapestJS-en angol nyelven.

Katt a videóra:

Ha kérdésed vagy projekt ötleted van, akkor vedd fel velünk a kapcsolatot a www.goodgrind.tech oldalon vagy dobj egy levelet az info@goodgrind.tech címre!

Tavaly nyár elején, a Holdra szállás 50. évfordulóján indítottuk el a DebTech podcast sorozatát. 

Az elmúlt 12 hónap alatt 13 adást örökítettünk meg. 10 adásban a 4 állandó szereplő (Töviskes Imre -HR szakértő, Tassi Viktor -programozó, Barabás Botond- mérnök és Kiss Ákos startup ökoszisztéma fejlesztő) beszélgetett, de 3 adásban vendéget is hívtunk. 

Miért lett 1-el több podcast, mint hónap? Eláruljuk nektek a nem annyira nagy kulisszatitkot: a márciusban indult koronavírus okozta korlátozások idején szinte minden gazdasági ,tech és startup magazin reagált az eseményekre, így mi is azt gondoltuk, hogy meg kell szólalnunk. Így lett egy nem tervezett, +1 adásunk. 

Jelen vagyunk az 5 legnagyobb stream felületen:  Anchor.fm, a Spotify, az Apple Podcast, a Podcast Addict és a Google Podcast felületein (összesen egyébként 8 szolgáltatónál vagyunk jelen, de a másik 3 kevésbé ismert itthon). 

Az adásainkat máig 1236 főt értek el meg, a leghallgatotabb adásunk 148, a legkevésbé sikeres pedig 62 főt vonzott. 

Hallgatónik jelentős része (vagyis több, mint 90%-a) Magyarországon van - ami természetes, hiszen itthon, magyar nyelven alkotunk. Az azonban örömünkre szolgál, hogy hallgatóink 3%-a az USA-ból, másik 3% pedig a Benelux államokból érkezik. 

Ugyanakkor itt látunk egy piaci rést: sok honfitársunk él külhonban, így, aki megosztásokkal segíti a külföldi magyar csoportokban az adásainkat, annak küldünk majd egy virtuális pacsit. 

És, ha már megosztásoknál tartunk: a követőink 87%-a férfi, így úgy véljük, nagyobb arányban kell megszólítanunk a hölgyeket. (pedig még hölgy vendégünk is volt Jánoska Rita -Startup Magazin személyében a Tech Press epizódunkban.). Igyekszünk a jövőben "csajosabb" témákat is felvetni, akinek ehhez javaslata van, az kommentben, vagy üzenetben ossza meg velünk gondolatait. 

Nektek melyik a kedvenc epizódotok? És miről hallgatnátok szívesen tőlünk egy kis "okoskodást"?. 

Írjatok bártran, vidd magaddal a zsebedben a DebTech Podcastet. 

A múlt hónapban egy interjú erejéig sikerült elkapnunk a kriptovalutákkal foglalkozó francia-magyar startup , a B.Cube AI egyik tagját egy beszélgetésre. Az interjú ITT olvasható. 

Az írott anyagoknak azonban van egy limitáltsága, és éreztük, hogy ebben a témában még bőven potenciál. 

Ezért a podcast sorozatunk legutóbbi adásában szintén a BCube volt a vendégünk, ahol közel 60 percen át beszélgettünk vele a kriptovaluták világáról, és egy nemzetközi startup mindennapjairól. 

Az adást ITT tudjátok meghallgatni. 

A debreceni startup világa meglehetősen sokrétű, sőt egyesek szerint már túltelített is.

Juditék alig egy éve költözött Debrecenbe a fővárosból,és szinte azonnal szervezkedésbe kezdett. Tudatosan kereste azokat a közösségeket, ahol együtt lehet fejlődni, inspirálódni. Először az IgenDebrecen startup programnak indult neki, majd ezt követően ő maga is életre hívott #mastermind jellegű közösségeket. Egyebek között a Budapesten már ismert Lean Coffee meetup sorozatot honosította meg a városban, színesítve ezzel a helyi vállalkozói közösségek életét. A Lean Coffee Debrecen 2020. március 19-én ünnepelte első születésnapját, mint egy növekvő tapasztalat-csere közösség 

Mi vonzott Debrecenbe? Te és a férjed a szakmátokban ismert, sokak szerint sikeres emberek vagytok, mi hozta el mégis a változás igényét?

Judit: A férjem kapott felkérést az egyetemen, hogy nagy szükség lenne a szakmai tapasztalataira a klinikai központban, mint gyógyszerbiztonsági vezető főgyógyszerészre. Úgy indultunk neki, hogy csak ő jön, rendszeresen ingázott a főváros és Debrecen között. De a mindennapok megmutatták, nem lehet hosszú távon erre az életformára berendezkedni. Bár erős volt a kötődésünk Budapesthez – főleg a család, a barátaink, a kulturális élet kapcsán – mindketten azt mondtuk, nézzük meg, éljük meg Debrecen életét közelebbről is. Én azt csináltam, hogy ránéztem a debreceni kötődésemre azon a szemüvegen keresztül is, hogy mit kaphattam tőle korábban, mi tartogathat még valamit és mit adhatok magamból?  Szinte mindegyikhez találtam valami olyat, ami ígéretes volt: itt születtem, végeztem itt egyetemi kurzust, egyetemi szak alapításában is részt vettem, óraadó voltam 17 éven át, üzleti partnereim mai napig vannak itt, ismerőseink, barátaink szülei itt élnek. Feladatot is találtam: társalapítója, társszervezője voltam a 2001-2016 között szervezett DEMIN-nek (Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok tudományos konferencia sorozat), amit folytatni akartunk; a brüsszeli székhelyű európai kiválósági alapítvány magyarországi partnerszervezeténél, ahol Kiválóságnagykövet vagyok, az Európai kiválósági városai projekt elindítását bízták rám, és kézenfekvő volt, miért ne lehetne ezt a programot itt indítani? Így tehát úgy indultam neki, tudok adni, hatni Debrecen életére.

Volt e rálátásod a helyi startup világra, amikor idejöttél , vagy „csak” elkezdtél szervezkedni?

 Judit: Nem volt korábban rálátásom, viszont célom volt, amikor ide költöztem, hogy keressem a velük való kapcsolatot. Így például a DebTech rendezvényekre is az elsők közt regisztráltam. Megragadtam minden egyéb alkalmat arra, hogy mint egy szivacs, szívjam magamba az információkat, töltekezzek, kapcsolatok építsek. A debreceni startupper közösségek a digitális csatornákat, tartalom-marketinget elképesztően jól csinálják, úgyhogy feladta a leckét az igazán nekem szóló, a saját terveimmel összeilleszthető fórumok vagy üzleti, közösségi szolgáltatások kiválasztása. Itt szeretném megemlíteni Katonáné dr. Kovács Judit által koordinált programokat, kiemelve az általa létrehozott HUB-ot, a közösségi irodát. Bárhol járok a világban, mindig tudatosan keresem a közösségi irodákat. Számomra mérföldkőnek számít a Judittal való megismerkedés, illetve azokkal, akikkel már az ő révén kapcsolódtam össze. Az a fajta bizalom ez, amire tőkeként, az érzelmi bankszámládon befektetésként tekinthetsz. Nem véletlen, hogy az IgenDebrecen program mellett tettük le a voksot és a férjemmel együtt ötletgazdaként elindultunk a startup képzésen. Ezt, mint elme-karbantartó módszert, mindenkinek jó szívvel ajánlom. Számunkra így, „ötvenesen”, a digitális bevándorló X generáció tagjaként nagy élmény az Y, vagy a digitális bennszülött Z generációval együtt gondolkodni, a tanulni, a szemléletünket oda-vissza fejleszteni. A csapatunkkal azóta is folytatjuk a munkát, igaz szűkebb létszámmal és új üzleti koncepció mentén. Az IgenDebrecen alumninak és egyéb startup, pl. hachkaton eseményeknek igyekszek tevékeny részese lenni, ez évtől már regisztrált startup mentorként is támogatok egy-egy csapatot. Megtisztelő volt a felkérés a TEDxDebrecenen előadás megtartására, ami a járvány miatt ugyan októberben lesz megtartva, de ez is remek lehetőség volt számomra a startup világból merített tapasztalatokkal gazdagítani az eszköztáramat, sőt újra-alkotni a szakmai portfoliómat.

Mi sarkall arra, hogy önkéntesen, a szabadidőd egy részét a helyi üzleti közösség fejlesztésére szánd?

Judit: Ez egyrészt belülről jön, ilyen alkat vagyok. Részben a szülői házból hozom, másrészt tudatos tanulás, főleg a külföldi projektjeim hatása van benne. Engem a kapcsolatok, közösségek szinergiája éltet, az életem értelmében benne van az adni, hatni, befogadni. Hiszem, hogy egymást szolgálva, támogatva erősebbé, harmonikusabbá, teljesebbé válhatunk. A minőségszakma, a lean számomra hivatás, 1999 óta veszek részt aktívan szakmai, társadalmi szervezetek munkájában, van ahol alapító tag, van ahol elnökségi tag vagyok. A civil életben is sokat teszek hátrányos helyzet felszámolásáért legyen szó emberke, a természet vagy a közösségek helyzetének javításáról. Ebben is vannak olyan kampányok, amiben a férjemmel közösen veszünk részt immár Debrecenben, pl. „Tégy jót” adományozás, „Nagyerdő-újraélesztők Átalakulási Közössége” létrehozása. Azt gondolom, aki vállalkozó, annak ez valahogy magától kell értetődjön: amit önkéntességi alapon adok a közösségnek, megsokszorozva kapom vissza az inspirációk, innovációk, tanulási lehetőségek, új módszerek terén, de akár az elakadásaimból átlendüléshez, egyszóval az erőforrás-táram feltöltéséhez is ezekből töltekezhetek. Számomra a vállalkozás egyet jelent a küldetésem beteljesítésével, a jövő tudatos formálásával, és őszintén hiszek abban, hogy csak a közösségek erejével tudunk szebb és jobb világot teremteni és azt megtartani.

Hol látod a Lean Coffe szerepét a debreceni ökoszisztémában?

Judit: Sokan azt gondolják, hogy a lean-nek csak az autóiparban, vagy a japán, amerikai vállalkozásokban van helye. Beszélgettem olyan cégtulajdonossal is, akit egy Lean Coffee estünkre invitáltam, arról próbált meggyőzni, hogy az ő idejét csak elrabolná a cég fontosabb ügyeitől a lean, arra ott vannak a „kvalitisok”. Őket azoknak a vezetőknek a példájával lehet meggyőzni, akik vállalják a megtorpanásokat, számszerűsítik a veszteségeket és mellé teszik a leannel elért változást. Másik jellemző hárítást a HR-től szoktam kapni, amikor úgy vitatják például a lean coaching szerepét, hogy kiderül, téves mítoszokat építettek fel köréje. Amikor viszont sikerül a humánerőforrás-szakembereket a lean valódi tartalmával megismertetni akkor idővel stratégiai partnereink lesznek. Egyszóval: a Lean Coffee közösségünk szeretné áttörni ezeket a mítoszokat. Megmutatni azt az egyensúlyi állapotot, amit a mindennapi életben adhat a lean szemlélet. Nem szeretnénk korlátok közé terelni a lean alkalmazását. Mivel én magam sem vagyok lean technokrata, hozzám leginkább a „soft” eszköztára áll közelebb a leannek, ezért én azt vállaltam fel, a saját élményeimen és tapasztalataimon keresztül mutatom meg, hogy a lean szemléletnek mindenhol megtaláljuk a helyét az életünkben. Az is régi vágyam volt, hogy a vállalkozások vezetőinek, különösen a startupoknak valami egészen mást tudjunk nyújtani, mint a piacon jelenleg elérhető lean képzéseken vagy fórumokon kapható. Így például két japán-magyar programot is hoztunk a város, illetve a környék iskoláinak és vállalkozásainak: egyik egy japán lean és minőségszakértői képzési csereprogram jelleggel, másik az „5S public” iskolák vagy tanuló közösségek számára, japán mentorokkal és szintén csereprogram lehetőségekkel. Most keressük hozzá a partnereket.

 Gyakorlatilag ez egy franchise rendszer. Honnan indult a Lean Coffee, hogyan működik Debrecenben és hogyan máshol?

Judit: A Lean Coffee egy nemzetközi mozgalom, hazánkban a budapesti meetupokat a LeanNovation csapat indította el 2014-ben, amikor hazatértek egy japán tréningről, tapasztalatcsere utazásról. Az alapítókkal – Váthy Edittel és Pető Sándorral - a minőségszakmából, nemzeti konferenciákról korábban ismertük egymást, de nem voltak közös projektjeink. Ahogy az lenni szokott, figyeltük egymás dolgait és nyitottak voltunk egy jövőbeni együttműködésre. A debreceni láb elindítását egy Lean on the Beach konferencián - amit szintén a Leannovation hívott életre – szervezett Lean Coffee során vetettem fel.  Az ötletet megerősítették azok „leanesek”, akik Debrecen és környéke gazdasági régióból jöttek el erre a budapesti rendezvényre. 2018 őszén elindult a tervezés, szervezés, rá fél évre pedig már, mint a Debrecen Lean Coffee társalapítója és háziasszonya fogadtam az első meetup vendégeit.

A Lean Coffee esteket Debrecenben minden hónap harmadik csütörtökén, kávéházi környezetben. Ezt előírja a franchise kézikönyv is. Nekünk itt kezdetektől fogva a Carol&Art Kávézó ad igazi otthont. Ha lesz egyszer Lean Coffee Nagyköveti rendszer, akkor Rácz Karolinát az elsők közt fogjuk kitüntetni ezzel az elismeréssel, mert egy önzetlen lean mecénásra leltünk benne. A Lean Coffee-t a Meetup alkalmazásban szervezzük, regisztrációs díj nincs, csak némi hozzájárulást kérünk a kávéházi közös fogyasztáshoz. Azt estet jégtörő, ismerkedő körrel kezdjük, ezt követi az éves programterv szerinti bemelegítő (warm up) előadás, amit általában a tagjaink vállalnak mindig a saját tapasztalataikra épülve. Ezek lehetnek könyvbemutatók, vállalati lean transzformációs projektek, esettanulmányok vagy egy-egy soft vagy hard lean eszköz alkalmazását támogató tréning jellegű workshop. Ezeket közzé is tesszük, megosztjuk a résztvevőkkel. A tanulás elmélyítését kvíz kérdésekkel segítjük, amihez mi is bevetjük az ilyen jellegű online alkalmazásokat. Szünet után a személyes kihívások, kérdések, szakmai probléma csoportos megoldása veszi át a fő szerepet, amihez a kanban módszert használjuk. Az ötleteket súlyozzuk és általában az első 3-4 témát dolgozzuk fel közösen. Aki behozta a témát, az ismerteti röviden a problémát, a csoporttal közösen keresünk megoldást, a visszacsatoló körben a témagazda és a csoport minden tagja megosztja mi állt elő számukra. Meghatározott idő keretben dolgozunk, de az ötleteknek, inspirációknak nem szabunk határt.

Mint a Debrecen Lean Coffee háziasszonya arra törekszek, hogy egyensúly és szinergikus pezsgés jellemezze az estjeinket: mindenkinek a saját, illetve a szakmai, társadalmi csoportjának érdekeit kell egyszerre szem előtt tartania, az alkalmazkodás, önkifejezés, véleménykifejtés nem történhet mások rovására, hanem csakis önmaga és mások építését célozva. A grafikus jegyzetelést is én szoktam csinálni, amit kifejezetten élvezek. Az eseményekről beszámolót, blog jellegű posztot is készítünk, nem okoz gondot, ha ezt is nekem kell megírni.

Kellett e változtatni, helyi igényekhez igazítani valamit, vagy egy az egyben lehetet adaptálni?

Judit: A debreceni Lean Coffee eseményeket a Budapest Lean Coffee mintájára szervezzük, de nem alkalmazzuk mereven a mintát, inkább a keretek, a fő alapelvek azonosak.  A résztvevők köre itt is ugyanúgy sokszínű, mint a budapesti eseményeken, és itt is jellemző, hogy nem csak debreceniek vannak, hanem 100 kilométeres körzetből jönnek. Budapesten inkább az ipar és hozzá kapcsolódó tanácsadói és felsőoktatás van reprezentálva, Debrecenben kevesebben vannak erről a területről, itt viszont a szolgáltatási, egészségügyi, élelmiszeripari valamint a szervezetpszichológia, neurodiverzitás szakterülete színesíti a közös képet.  

 Milyen üzenetekkel szólítja meg a Lean Coffe a helyi közönséget? Miben más a ti kezdeményezésetek, mint más lokális események?

Judit: A megkülönböztető jegyünket magában hordozza a nevünk, hiszen mi a Lean Coffee módszerrel adjuk meg a keretét az eseményeinknek. Küldetésünkben első helyen a tanuló közösségi szerep van, a tapasztalatcsere, az egymástól tanulás, önzetlen adok-kapok elvét szem előtt tartva követhető és követendő példákat, hard és soft lean eszközöket, módszereket, a gyakorlatban jól bevált megoldásokat vagy éppen a kutatás-fejlesztés irányait mutatjuk minden generációnak és a fejlődni kívánó, illetve közösséget kereső embereknek. A bizalom fontos kapocs köztünk, azonban nem a „bizalmi üzleti körök” mintájára működünk: nincs tagsági díj, nem elvárás a rendszeres részvétel. Olyan nyitott, szabadon elérhető tudásépítő platformot biztosít a közösségünk, amit nem csak a coffee esteken, hanem a Budapest és Debrecen Lean Coffee honlapján is ingyenesen el lehet érni.

A Lean Coffee módszer hozzám nagyon közel került, mert azonnal használható, egyszerű, bármilyen területen bevethető, nem igényel sok eszközt, erőforrást. Sokféle facilitációs, team coaching módszerrel dolgoztam már az elmúlt 29 évben, ez az egyik kedvencem. Akik a digitális megoldásokat kedvelik, nekik is rendelkezésre áll többféle Lean Coffee Table alkalmazás. Mi kreatív csoportmunkát biztosítunk a közös gondolkodáshoz, érdeklődési körhöz illeszkedő fejlődéshez, amelyekhez bárki csatlakozhat és a saját gondolatait is hozzáadhatja. Mindenkinek maximális szabadsága van abban, hogy milyen ismereteket, milyen mélységben és milyen sebességgel fogadja be magába.

Mi a lean szerepe a munkahelyi közösségekben? Milyen pozitív hatása van? (Judit megj: érdemes lenne ezt a kérdást behozni)

A lean olyan szervezeti kultúra, melyben minden munkatárs tudja, érti és elismerve érzi a munkáját és a szerepét. A lean elsősorban az emberekről szól. Lényegében nem más, mint az emberek fejlesztése a munkájukat, a folyamatokat zavaró veszteségek folyamatos és tudatos kiszűrése érdekében. A lean felhatalmazza a munkatársakat, bizalmat ad, teret enged a hibázásnak. A hibázás lehetővé teszi teszi a mély és komoly tanulást, ez pedig további lendületet ad a fejlesztésekhez. Ennek a kultúrának a megteremtése hosszú és következetes szakmai és vezetői munka: elkötelezettséget, szakmai hitet és szenvedélyt követel. Szerencsés a munkavállaló, aki ilyen közösségben dolgozhat.

Hogyan alkalmazkodtok a változásokhoz, például a koronavírus okozta helyzethez?

Judit: Ha az a kérdés, hogy a változó helyzetekkel – munkaerő, technológia stb. – hogyan tud együtt változni a lean, akkor arra van egy bevett válaszunk a LeanNovation csapatával: mi úgy gondolkodunk erről, hogy nem a lean változik, mert annak alapelvei évtizedek óta azonosak. Nekünk embereknek – vezetőknek, alkalmazottaknak egyaránt - kell kialakítani azt a szemléletet és gondolkodásmódot, amellyel gyorsan és innovatívan tudunk adaptálódni a változásokhoz. A lean ebben segíthet, hiszen a problémamegoldó szervezet, illetve a fejlődési szemléletű ember ezeket a helyzeteket nem drámaként, hanem újabb megoldandó kihívásként kezeli.

Ha az a kérdés, hogyan segíthet át egy krízisen, egy világjárvány okozta veszélyhelyzeten a lean, arra pedig éppen a márciusi lean coffee kanban táblánkon látom felírva a választ: teljes mértékben.

Hogyan hatott a Lean Coffee eseményekre a járvány? Az idei évtervezőnket Budapesten indítottuk a Hoshin Kanri módszerével, ami részben az alapítók jövőképére, másrészt a Coffee közösség ötleteire épült, a célállapot tervezést Debrecenben folytattuk. A jövőt illetően bizakodó vagyok, mert a világjárvány ellenére sem tértünk el a stratégiánktól, mivel a digitális jelenlétünk fokozása az egyik kiemelt célunk volt, igaz, hogy őszre ütemeztük azt, amit már márciusra kikényszerített belőlünk a karantén.

Március első napjaiban az én kezdeményezésemre az elsők közt kezdtük el alkalmazni az „önkorlátozást”, hogy ezzel is példát mutassunk az üzleti, szakmai környezetünkben. Amire hivatalosan ki lett hirdetve a közösségi távolságtartás (maradj otthon, social distancing), mi már kész megoldásokkal készen álltunk a web jelenlétre.

A Lean Coffee alapítók számára mindig is fontos volt a tágabb környezet segítése. Adománygyűjtésekkel vagy személyes segítségnyújtással önkénteskedünk, amihez a lean baráti közösségünkből egyre többen csatlakoznak. A mostani járvány időszakban például sok családnak segítettünk egyszerű lean eszközökkel az otthoni iskolát, vagy a karantén-office-t szervezetté tenni. Ezekhez az önkéntes tanácsadói támogatásokhoz más körülmények közt amúgy nem is igen jutnának hozzá a családok. Személyes támogatást nyújtottunk és néhány tagunk a saját online csatornáján indított sorozatot ebben a témában.

Hogyan látod az esemény jövőjét? Mi a víziótok, mivel lennél elégedett, mikor lesz „kész” a debreceni Lean Coffe? 

Judit: A hazai Lean Coffee mozgalom jövőjére most azt mondhatnám, olyan lesz, amilyenné mi, a közösség tesszük. Meg fogsz lepődni a válaszomon, de én nem szeretném, ha „kész” lenne a Debrecen Lean Coffee. Persze a szó szoros értelmében, ha teljesülnek az idei évtervezőnkben tervezett célok, akkor az megnyugtató érzés lesz számomra, érdemes volt. Számomra a Lean Coffee jövője kapcsán egy, a létszámában, a fizikai terét illetően, valamint a lean és hozzá kapcsolódó eszmeáramlat terjedésében is folyamatosan növekvő közösség képe jelenik meg. A debreceni startup ökoszisztémával még szorosabb kapcsolatot szeretnénk ápolni.

A Lean Coffee küldetése a lean tudás és szemlélet terjesztése, a folyamatos tanulás elősegítése a tapasztalatok megosztásával. Azokkal a csapatokkal, akikkel szoros stratégiai partnerségben dolgozok – LeanNovation, diverSEN – azon vagyunk, hogy a szakmailag hiteles és előremutató tudás tárháza, a lean hazai motorjai és rendszeres közösségi találkozók létrehozói legyünk.

Interjúalanyunk Mikó Imre, a francia-magyar startup, a b-cube.ai Chief Marketing Officere. Kripto-világ, nemzetközi ökoszisztéma kitekintés, pivotálás - számos érdekes dologról beszéltünk. 

-Kérlek mesélj a B-Cube Ai alakulásáról, az ötlet fázistól.

- Az elképzelés az volt, hogy kellene egy olyan platform, amelyen keresztül több pénzt tudnának termelni az érintettek a kriptovaluták kereskedésével. Ez a fajta kereskedés nagyon nehéz műfaj. A statisztikákból tudhatjuk, hogy a kripto kereskedők 95%-a nem is termel profitot. Mi erre a problémára kerestünk egy megoldást, amelyet végül a mesterséges intelligenciában találtunk meg. Az algoritmusunk gyakorlatilag megmondja az ügyfélnek mikor és mennyit kell vennie vagy eladnia, ahhoz hogy profitot termeljen. Magát a startupot ketten alapították: a CEO, Guruprasad, ő már nagyon korán, 16 éves korában elkezdte ebben az iparágban bontogatni a szárnyait. Az első startupja is befektetés elemzéssel foglalkozott, később ő maga is ezen a területen dolgozott, a Morgan Stanley-nél. A másik alapító a CTO, Erwan, ő 15 éves tapasztalattal bír szoftverfejlesztés és MI területen, valamint az egyik legnagyobb francia banknak dolgozott. A kettőjük kombinált tudása volt az, amely életre hívta a b-cube.ai-t 2018 októberében.

- Itt két nem magyar név hangzott el. Kérlek térjünk ki arra, hogy hogyan kerültetek ti a képbe, és hogyan lett magyar vonatkozása a startupnak?

- Guru, a CEO indiai származású, ő 10 éve egy sikeres exitet hajtott végre az előző cégéből, majd 4 évig Franciaországban élt. Később ide tette át a székhelyét, Győrbe. Erwan francia, ő Párizsban él. Ők ketten még Franciaországból ismerik egymást. Én egy évvel az alapítás után, 2019 októberében csatlakoztam a csapathoz. A Startup Live Budapest versenyen találkoztunk, ahol elmondtam, hogy magam is kripto-kereskedéssel foglalkozom már 7 éve. Jól működött köztünk a kémia, így kerültem be  a csapatba, mint marketinges. Hivatalosan én vagyok a CMO a cégben. ( Egyébként a versenyt meg is nyertük :D. ).

- Összesen hányan vagytok a B-cube.ai csapatában?

- Elég vegyes a csapat. Ugye az egyik alapítónk indiai, aki Magyarországon él. A másik alapító francia, illetve van egy másik francia srác. Van egy amerikai tagunk, aki szintén itt él Budapesten, és öten vagyunk magyarok. A cég egyébként Franciaországban van bejegyezve, Bourg-La-Reine-ben, ami Párizs egyik külvárosa. Mi magunkat francia-magyar startupként határozzuk meg. Ez egyébként a nyitott hálózatok miatt egy nagy előny.

- Hogyan néz ki a HR tevékenységetek, mik a kihívások a  csapat bővülésnél?

- Eleinte mi is a social medián, emailen, ismerősökön keresztül kerestük egymást vagy épp kerestek minket. Nem sok AI fejlesztő vagy Data Scientist rohangál itthon. Egy időben blokklánc fejlesztőt kerestünk itthon és külföldön egyaránt, de valamiért nagyon nehezen találtunk végül.

- Az ökoszisztéma szereplők, mint pl. a Hazai Blockchain Szövetség vagy a StartITUp Győr tud ilyenkor segíthet?

- Igen, használtuk ezeket a lehetőségeket. Mivel sokan vagyunk sok helyről, ezért sok ökoszisztémában van kapcsolatunk.

- A célcsoportotok eléggé „niche piac”, olyanoknak szolgáltattok, akiknek legalább 5 Bitcoinja van. Ez egy elég nagy vagyont feltételez. Hogyan éritek el az ügyfeleket, marketingesként milyen kihívásokkal találkozol?

- Nagyon sok megkeresést kaptunk, hogy lesz-e később olyan szolgáltatás, amelyet kisebb számlával is lehet használni. A legújabb kereskedő bot pont ilyen. Egy 159 eurós feliratkozás után lehet használni, szintén kiváló profit termelésre. Sokféle módszerrel próbálkoztunk marketing szempontból. Mindig elemeztük az adatokat, hogy mi az ami jobban működik, mint a többi elképzelés. Azt vettük észre, hogy ha contentet adunk, akkor sokkal több kattintás van a honlapunkon, több az érdeklődés, a regisztráció. Azok a contentek működtek jól, amelyek hosszabban, bővebben magyaráztak el az olvasóknak kriptovaluta-AI megoldásunkról, összehasonlítva más hasonló termékekkel. Ez a közösség rendkívül kritikus és azt várja, hogy valamit haza is vihessen, valamit tanulhasson is a marketing anyagból. A felhasználok 30%-a magyar, de vannak ügyfeleink Svájcból, Japánból, Kínából és Ausztráliából is.

- Váltsunk témát: 2018-ban alakultatok, vettetek e igénybe valamilyen inkubációs, akcelerációs, tanácsadási, vagy mentor szolgáltatást?

- Több ilyen programban is benne vagyunk. Az EU 2020 Horizon Program által finanszírozott Block.IS, ami egy #blockchain startupoknak szóló akcelerációs program. Ebben mi is részt veszünk. 150 startup jelentkezett, abból kiválasztottak 50-et, akik elutazhattak Isztambulba egy versenyre. Itt technikai és üzleti rész is volt. A végén 24 startup került díjazásra. Ebben mi is benne voltunk, 50.000 EUR jutalomban részesültünk. Most tavasszal pont Litvániában lett volna a folytatása ennek, de a világjárvány miatt online lett megtartva. E mellett van két inkubátor amelynek részesei vagyunk, az egyik legjelentősebb francia egyetem , a Centrale Supélec programja, a másik pedig a StartITUp @K&H Győr Inkubátor. Még megemlíteném a nemzetközi vonatkozások közül, hogy két hete az igen rangos francia Graines de Boss versenyét. Itt 2000 indulóból 15 startupot díjaztak, ebben benne voltunk mi is. A díjat novemberben kapjuk meg, Franciaország Gazdasági- és Pénzügyminisztere által. Az eseményt a francia M6 TV csatorna is közvetíteni fogja.

- Befektetőt vontatok e be?

- Még nem, egyenlőre  a saját bevételekből, plusz a versenyeken nyert összegekből tartjuk el magunkat.

- És terveztek bevonni VC-t?

- Vannak ilyen terveink.

- Két év alatt az ötlettől a saját, fizetős userekig eljutottatok. Ez nem szokványos, mondhatjuk, hogy a tiétek egy sikersztori. A termékfejlesztésben, pivotálás terén milyen kudarcaitok és sikereitek voltak?

- Amikor én beléptem a cégbe, akkor az MVP indítás  előtt állt éppen a cég. Ezek akkor még ún. szignálok voltak amelyeket ingyenesen lehetett igénybe venni. Ezeket a szignálokat a felhasználók megkapták a weboldalon és a saját számlájukon tudtak kereskedni. Mára eljutottunk oda, hogy ezeket a tranzakciókat ún. kereskedő botok végzik. Miután megtörtént az API integráció, a bot az ügyfél saját számláján kereskedik anélkül, hogy bármit át kellene utalni nekünk. Mivel az iparágban sok a bizalmatlanság, ezzel is szerettük volna mutatni, hogy a mi termékünk más mint a többi. Az első bot verziónk valamivel túlszárnyalta a Bitcoin hozamait, így azt mondhatjuk, hogy működött, de még volt rajta javítani való. Januártól változtattunk az algoritmuson, és most már sokkal jobban működik. A világjárvány a tőzsdéken és a kriptovalutákon is hatalmas visszaeséseket eredményezett. De a mi algoritmusunknak sikerült túlteljesíteni magát és egyik legjobb hónapját zárnia.

- Talán érdemes lett volna ezzel kezdeni, de akkor most eljutottunk a krypto-világhoz. A Bitcoin és társai meglehetősen megosztóak voltak csúcsidőszakban is, és ahogy említteted, most nagyokat zuhan. Én már olyan cikket is olvastam, hogy a kripto el fog tűnni a járvány végére. Hogy néz ki ez a piac mostanában?

- A kirpto maga nagyon fiatal. Részvénypiac több száz éve itt van. A kriptovaluták ezzel szemben 15 éve még nem is léteztek. Fiatal eszközosztályról van szó. Egyre inkább azt látjuk, hogy  a pénzpiac intézményi befektetői oldala is  egyre nyitottabb ebbe az irányba. Vannak olyan hedge foundok, akiknek a portfóliójában már szerepel valamilyen arányba kriptovaluta. Ez 4-5 éve elképzelhetetlen volt. Már itthon is vannak erre jelek, de Nyugat Európában azért ez jobban megy. Az eltűnéséről szóló jóslatokból pedig egész gyűjtemény érhető el az interneten egészen attól, amikor a Bitcoin még alig ért 4 dollárt. A kriptok előnye, hogy decentralizált fizető eszközök. Amit nem egy felettes szereplő, hanem maguk a userek tartanak fent. Azaz úgy is felfoghatjuk, mint a pénzügyi világ internetjét.

- A kripto piaci szempontból hogyan néz ki? Kik a konkurencia számotokra? Hány startup mozog ezen a kripto-szolgáltatási piacon?

- A Wall Street egyik legnagyobb hedge fundja, a Renaissance Technologies nemrég bejelentette, hogy egy Bitcoin alapú modellt fejleszt. Ez azt jelenti, hogy az intézményi oldal is komolyan foglalkozik a kérdéssel. A kripto infrastruktúra kifejlődéséhez kellene egységes jogi és pénzügyi szabályozás. Jelenleg ebben van aki előrébb jár- például Svájc, Észtország, vagy Franciaország- , és van akik kevésbé. Egy egységes EU szabályozás nagyon jót tenne. A jogalkotás természetéből adódóan lassú, hosszú időt vesz igénybe. Jogilag az is kérdés, hogy ez egy pénzügyi eszköz e, vagy sem? Jelenleg az immateriális javak kategóriájába tartozik. A Financial Action Taskforce (FATF) állásfoglalásaira tudunk jelenleg támaszkodni ezügyben. Én azt gondolom, hogy ha ez megtörténne, akkor nagyon sok ajtó kinyílna a piac előtt.

- Kicsit beszélgessünk a startup ökoszisztémáról. Hogyan látjátok ti a hazai startup világot nemzetközi összehasonlításban?

- Nálunk is megvan minden kezdeményezés, csak kicsit lassabban indul a dolog. Nem vagyunk elmaradottak, de azért pár évvel hátrébb vagyunk. A tudás elérhető az interneten, nem feltétel többé a híres könyvtárak közelében élni. Ezt a lehetőséget mindenképpen ki kell használunk. A hazai startupokban is megvan a legfontosabb tulajdonság, a küzdő szellem és a szorgalom.

- A francia ökoszisztéma mivel van előrébb mint a hazai?

- Ott van egy úgynevezett JEI státusz, kutató és fejlesztő startupoknak. Ez azt jelenti, hogy az induló innovatív vállalkozások különböző kedvezményeket kapnak. Például az olyan kutató alkalmazottak fizetését mint az MI fejlesztő, 120%-os arányban visszatérítik a cégnek. A cégek emiatt nagyon érdekeltek abban, hogy a legújabb technológiák ismerőit alkalmazzák. Tehát maga az állam is ösztönzi az ökoszisztéma fejlődését.

- Mik a  célok a közeljövőre nézve?

- Keresnénk egy 400.000 eurós befektetést, hiszen a modelljeink és a technológiánk tovább fejlesztéséhez kellenek emberek, akik matematikusok, adatelemzők, mesterséges intelligencia fejlesztők. A befektetést ezeknek a tehetségeknek a foglalkozgatására költenénk, és persze marketingre is lehet még nagyobb összeget fordítani. Mivel sokan sok helyről vagyunk, nagyon nyitottak vagyunk, befektetési szempontból is. Ha az egyikünk behoz valakit, akkor egyből kinyílik nekünk egy -egy startup ökoszisztéma, akár userek, tudástranszfer, vagy pénzügyi lehetőségek tekintetében is.

A startup ökoszisztémában a hardware fejelsztések egy külön "állatfajt" képviselnek. Lázár József, a Startup Campus debreceni community managere (aki maga is ötletgazda a Green Hive nevű zöld technológia hardwrare fejlesztésben) megosztja veletek tapasztalatait: 

Az első lépések

Van egy szuper ötleted? Szeretnél egy startupot építeni rá, de nem tudod, hogy hogyan kezdj neki? Nincs csapatod és nincs sok tapasztalatod sem? Akkor bizony a nulláról kell kezdened.

Tegyük fel, hogy egy új típusú 3D nyomtatót szeretnél kifejleszteni. Megvan a koncepcióterv a fejedben, de se eszközöd, se forrásod hozzá.

Az első és legfontosabb, hogy juss el önerőből olyan messze, amennyire csak lehetséges.

A nyomtatós példánál maradva, mondjuk, hogy a te eszközöddel gyorsabban és jobb minőségben lehet nyomtatni, mint a versenytársak termékeivel. Először is nézz utána, hogy biztos nincs-e ilyen nyomtató forgalomban. VALIDÁLJ! Ne ölj bele feleslegesen több száz óra fejlesztést egy olyan dologba, ami már réges-régen létezik! Ez az első lépés.

Úgy találtad, hogy már van hasonló termék a piacon? Nagyszerű! Ez azt jelenti, hogy érdemes lehet belevágni a nagy kalandba! Hogy miért?

Ha a neten böngészve arra jutottál, hogy a te ötleted valóban új vagy legalábbis van benne valami plusz, amit még senki más nem kínál, akkor jöhet a második lépés. Ez annyit tesz, hogy felkeresel az adott területen (esetünkben a 3D nyomtatás) valóban jártas szakembereket. Ők valószínűleg rengeteg tudást fognak tudni átadni neked és sok-sok felesleges munkától kíméled meg magad. Abban az esetben, ha az általad felkeresett szakértők is elismerik ötleted létjogosultságát, akkor következhet egy igazán izgalmas feladat, a csapatépítés!

Mit takar ez? Cikkünk folytatásából kiderül!

A #koronavírus elterjedése váratlan helyzetet okozott számos gazdasági szektorban. A turizmus, a szórakoztatóipar, az autógyártás kihívásokkal és nehézségekkel néz szembe. A digitális termékekkel rendelkező online vállalkozások (vagy ha úgy tetszik, startupok) közül azonban sokaknak felértékelődött a terméke. 

A jelenlegi helyzetben a debreceni #startupökoszisztéma szereplőinek szeretnénk egy kis motivációt adni: május 20.-án este 18.00 órától kezdődő online meetupunkon két olyan innovállalkozás mutatkozik be , akik pozitív mérleggel tudtak kijönni a "karanténból". 

A GreenDrops és a TrustChain a Stratup Campus befektetési portfóliójába tartozó, helyi kötődésű startupok. 

A meetupon elmondják, hogy mit tapasztaltak az elmúlt két hónapban, hogy hoygan és miért emelkedetek a felhasználószámaik, és az előadások után a Q&A-ban személyesen is tudtok tőlük kérdezni. 

Tartsatok velünk szerdán este, az esemény részleteit ITT éritek el. 

Lassan újraindul az (gazdasági) élet...

...persze mi eddig sem tétlenkedtünk, de a májusi hónap elég pörgősnek ígérkezik a DebTech szempontjából.

Május 9.-én 16.00 -kor  érkezik az új #podcast adásunk, amelyben Jánoska Rita, a Startup Online főmunkatársa lesz a vendégünk. A téma a tech újságírás lesz. Az epizódot (a korábbi adásokkal együtt) az ancor.fm/debtech oldalon találjátok majd meg.

Május 12.-én 15.00 órától egy webinárium keretében a Hiventures KKV és startup vállalkozásoknak szóló válságkezelő csomagját mutatja majd be Mikey Álmos, akitől lehetőség lesz az online esemény során kérdezni is. Az eseményről bővebben ITT találtok inormációt.

Május 20.-án- szintén az online térben- egy meetup keretében három olyan debreceni startup mutatkozik majd be, akik a #koronavírus okozta helyzetet előnyükre tudták fordítani.

A Korona&Siker című event remek motivációs és inspirációs forrás lehet mindenki számára.

Tartsatok velünk mákusban is!